Motivációim

Már gimnazista koromban megérett bennem az elhatározás, hogy felnőttként gyermekek mellett fogok dolgozni. Ezekben az években lehetőségem nyílt arra, hogy könnyebbé tegyem azoknak a kisgyermekeknek a mindennapjait, akik betegen és – az akkori szabályok szerint – édesanyjuktól vagy bármely más családtagjuktól megfosztva, kiszolgáltatott helyzetben, kórházban feküdtek.

Az itt szerzett tapasztalataim döntőnek bizonyultak abban, hogy a főiskola elvégzése után gyógypedagógus és pszichopedagógus lettem. Munkám során a szülőkkel folytatott beszélgetések döbbentettek rá arra, hogy mennyire meghatározó mind az anya és az apa, mind a baba szempontjából a szülés, születés minősége. Ma már ezt a saját és mások szülésélményei, a szüléskíséréseim valamint az azóta e témában gyarapodó ismereteim birtokában tudom és vallom.

motivacioDúlaként és a gyermekeim világrahozatalakor szerzett tapasztalataim alapján pedig azt is igazolva látom, hogy a szülés minőségének javítása sok esetben nem pénzkérdés, hanem olyan emberi tényezők meglétén alapul, mint amilyen például az empátia, az elfogadás, a figyelem odaajándékozása vagy a szülő nő és a családja iránt érzett tisztelet.

Mélyen hiszek abban, hogy a dúlák jelenléte a kórházi szüléseknél rendkívül fontos támogatást jelent, amely nem megkérdőjelezi, hanem kiegészíti a szülésznő és az orvos munkáját. Éppen ezért mindent megteszek azért, hogy az egészségügyi szakszemélyzet megismerhesse a Békés Dúlakör tagjainak munkáját, a kompetenciahatárainkat és a szemléletünket, és ezáltal minél több helyen sikerüljön kölcsönös tiszteleten alapuló partneri együttműködést kialakítanunk. Örömmel tölt el, hogy ma már számos olyan visszajelzést kapunk, amiben  elismerik, hogy a jelenlétünk számukra is segítség. Ezek és a családoktól kapott visszajelzések újra és újra megerősítenek abban, hogy tovább járjak ezen az úton, amelyről nem is tudnék már letérni.