Az elmúlt években és napjainkban is nagyon sok fiatal költözik külföldre. Közelebbi vagy a hazájuktól távolabbi országokban élnek, tanulnak, dolgoznak és egyre többen ott alapítanak családot is.
A várandósság minden nő életében egy olyan érzékeny időszak, amikor nagyon sok érzés, gondolat, kérdés fogalmazódik meg a szüléssel, szülővé válással kapcsolatban.
Az a vágy, hogy ezekről az anyanyelvén beszélgethessen egy dúlával, néhány éve arra inspirált egy Szardínián élő magyar várandós nőt, hogy írjon nekem. Egyáltalán nem számított a távolság, felejthetetlen emlékké vált a közös felkészülés és az együtt töltött összes percünk. Az anya ma már Ausztriában él a családjával, de ez mit sem számít, továbbra is tartjuk a kapcsolatot, ír vagy hív, ha pl. gyermekneveléssel kapcsolatos kérdései vannak.
Aztán jött egy levél Ciprusról, majd Németországból, skype hívás Amerikából, és legutóbb Franciaországból. Teljesen mindegy, hogy a földgolyó melyik pontjáról, az első levélváltás, beszélgetés után mindig elindult egy csodaszép folyamat, egy-egy igazán különleges kapcsolat és kísérés, melynek egyik legnagyobb ajándéka a határokat nem ismerő szeretet és bizalom.
Volt, aki a várandósság végén úgy döntött, hogy itthon, a szülőföldjén szüli meg a gyermekét, és volt, aki nem tudott vagy nem akart hazajönni. De mindannyian egyetértenek abban, hogy az anyává válás időszakában nagy segítség volt számukra, hogy az anyanyelvükön tudtak beszélni az érzéseikről és kaptak információkat a pl. a várandósságról, szülésről, szoptatásról.
