2010. január 4.
Először egy ismerősömtől hallottam nagyszerű dolgokat a dúlákról és így jutottam el Emőkéhez, aki nagyon sokat segített a felkészülésben egy természetesebb szülés eléréséhez. Ő általa ismertem meg a szülésznőmet, a szülésznő által pedig az új orvosomat. Ezek az események mind a terhességem utolsó hónapjában történtek. Nem bántam meg, sőt azt hiszem ebben a dologban jobban […]
2010. január 4.
Várandósságom másfél hónappal a dúlaságról írt szakdolgozatom beadása után kezdődött. Én már a szakdolgozat írása alatt eldöntöttem, hogy hogyan és kikkel szeretnék majd egyszer szülni. Ahogy a dúlám mondaná, megvolt, hogy ki kap meghívót a szülésemre. A férjem Joci, a dúlám B.Emőke, és az orvosom K. doktor személye, már az elejétől fix volt. Sajnos, mire […]
2010. január 4.
Szabolcsot, második kisfiamat úgy szültem, ahogy elképzeltem – háborítatlanul, mindenféle beavatkozás nélkül. De az út hosszú volt idáig. Első fiam, Andris 2ooo augusztusában született. Akkoriban nem foglalkoztam túl sokat a „hogyan” kérdésével. „Eldöntöttem” magamban, hogy természetes úton szülök – miért is ne, hiszen erre mindenki képes. Nem foglalkoztam azzal, hogy mikor milyen beavatkozások lehetnek és […]
2010. január 4.
Hajnali fél kettő… Bár az utóbbi napokban már sokszor megébredtem éjjelente, most másként pattant ki a szemem. Furcsán fájt a pocim, a derekam is, és hiába készülök a 3. szülésemre, nem tudom eldönteni, hogy ezek az érzések már a baba útnak indulását jelzik-e. Kimegyek a wc-re, némi vérezgetés és gyanús fájások. A lelkem is olyan […]
2009. december 4.
2008. augusztus 5-én nem csak Te születtél meg, hanem Veled együtt újra megszülettem én is. Már nagyon vártunk Rád. Akartuk, hogy legyél és szerettünk az első pillanattól kezdve, Kilenc hónapon keresztül, ami csodálatos volt, végig izgatottan vártuk a percet, hogy megpillantsunk végre. Már augusztus 3-án is voltak jósló fájásaim és éreztem, hogy hamarosan itt az […]
2009. október 10.
Mikor megtudtuk, hogy negyedik gyermekünket várjuk, a boldogság és öröm mellett természetes izgalom és aggodalom is megmutatkozott. Szerencsésnek mondhattam magamat, hiszen az első három gyermekem fogantatásával, kihordozásával és születésével kapcsolatban sem voltak komplikációk. Jó szakember kezében voltunk, én laikusként, orvos szakmailag semmi kritizálnivalót nem találhattam volna. Mégis volt valami, amit másként szerettem volna megélni, mint […]
2009. október 6.
Angyali, sugárzó, figyelmes, mélységekig beleérző, talpraesett, határozott, kemény (nem a kismamákkal és apukákkal), végletekig segítőkész… Meg tudnám tölteni az egész oldalt a jelzőkkel, amik Emőkére, a dúlánkra illenek. Szüléstörténetet kellene írnom, de nem megy. Mert leírhatatlan! Túlságosan komplex, mert egy számomra ismeretlen nőből, nemhogy dúlává avanzsált, hanem a legcsodálatosabb baráttá! Persze ehhez kellett egy mesésen […]
2009. október 4.
Egyszer voltunk, hol nem voltunk egy négytagú család, aztán egy tavaszi vasárnap reggelen mind a négyen izgatottan figyeltük a tesztcsíkokat, s mikor kiderült, hogy most már öten vagyunk, az ujjongás pillanatai után 11 éves lányom, Gyöngyvér első kérdése ez volt: „Anya, lehetünk majd mi a dúláid?” Abban a pillanatban eszembe jutott, hogy hét évvel ezelőtt, […]
2009. október 4.
Hajnali hat óra múlt tíz perccel. Kelnünk kellett, mert úgy volt, hogy iskolába megyünk, az Apa pedig dolgozni. Felöltöztünk, megfésülködtünk és lementünk reggelizni. Alig kaptunk be pár falatot, amikor az Anya előtolatott a nagy hasával, és azt mondta, hogy aznap nem kell mennünk iskolába, és az Apa se menjen dolgozni, mert ő szinte teljesen biztosnak […]
2009. szeptember 4.
Azokban a napokban, amikor Teodor kisfiunk születése már igencsak esedékes volt, mind többet olvastam a Rumi Mester verseit. [Mevlana Rumi, 12. századi perzsa költő.] Bölcs nyugalmat vártam tőle, s szerettem volna türelmet, kitartást, hitet meríteni belőle. Mondják, hogy már a korai időkben használták Rumi műveit, s kölünösen a nagyszabású Masnavit jóslásra, tanácsadásra, csakúgy, mint a […]
2009. július 4.
Piazzolla zenéjére tangózni is fogok a párommal, méghozzá hálóingben, papucsban, vizesedéstől felpuffadt lábakkal. Ez az élmény örökre elkísér minket, melynek szerves része volt Emőke is. Nélküle nem sikerült volna… Terhességi magas vérnyomással küzdöttem a várandósság alatt. Emőkével mi csak az utolsó harmadban találkoztunk, amikorra már az összes engem kezelő orvos császármetszéssel fenyegetett, annak ellenére,hogy nem […]
